Az étel általában fehérjéből, zsírokból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványokból álló anyag, melyet az élő szervezet a létfenntartáshoz, a növekedéshez és a test energiával való ellátásához használ fel.[1][2] Az étel lehet növényi és állati eredetű, nyers és konyhatechnológiai eljárásokkal felolgozott.
Az ételek elsődleges forrása az emberiség történelmében hagyományosan a vadászat, halászat, a gyűjtögető életmód és a földművelés volt, a modern korban elsősorban a nagyüzemi élelmiszeripar szolgáltatja az ételek túlnyomó többségét.
Az élelemhez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet 1948-ban, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában rögzítettek.
Az élelem nagy részét a növények és állatok alkotják. A világ minden táján az alapvető élelmiszerek közé tartoznak a gabonafélék; a kukorica, a búza és a rizs fajtái a világ gabonatermelésének 87%-át adják.[4] A növényi élelemforrások közé tartoznak még a különféle magvak (például a hüvelyes növények magvai, mint a borsó, a főzeléklencse vagy a szójabab és az olajos magvak, mint a napraforgómag), a gyümölcsök és zöldségfélék.[5] Egyes, biológiai besorolásuk szempontjából gyümölcsnek számító növényfélét felhasználásuk szempontjából zöldségnek is tekintenek, ilyen például a paradicsom, a sütőtök vagy a padlizsán.[6] Az állati eredetű élelmiszerek közé tartoznak a különféle húsok és húskészítmények, a tejtermékek, a különféle madarak tojásai, de ide sorolható a méhek által gyűjtött méz is. Az élelemforrások közé tartoznak továbbá az ehető gombák is.
Egyes gomba- és baktériumfajokat felhasználnak az ételek (és italok) fermentálására, így készül például a sör, a bor, a savanyú káposzta és a kovászos uborka. Ugyancsak baktériumok és gombák segítségével készítik a különféle joghurtokat, és a kenyérkészítéshez elengedhetetlen élesztőt. A cianobaktériumok egyes fajait vízkultúrákban tenyésztik táplálékkiegészítő és állati takarmány készítése céljából; ételek készítéséhez már az aztékok is felhasználták őket.[7] Az ételkészítés során felhasználnak még szervetlen anyagokat is, mint például a szódabikarbóna vagy a monokálium-tartarát.